Epizód
  
Megszülettem.
Éltem.
Halok.
Egy perc, és már itt se' vagyok.

Kedves barátaim!

 

Az egész honlapot eredetileg nekünk készítettem, a 66-ban, a Fiúiskolában végzettek számára. Akkor hetvennégyen végeztünk, ebből hatvannyolcan megvagyunk! (Persze, a többiek is nyilván megvannak, csak róluk mi - hatvannyolcan - nem tudjuk, hogy hol...)

Szept. 7-én pénteken lezajlott első találkozónk 41 év után!  A képeket feltettem, kattints ide!

Minitalálkozónk volt nov. 30-án. Képek itt!

E-mail fiókunk, a sulim(kukac)atw.hu . Itt velem tarthatjátok a kapcsolatot.

Viszont amit mindenkinek üzentek, azt tegyétek fel a

Fórum -ra!

* * *

 

Itt egy bérkalkulátor. Elgondolkodtató...

* * *

Hogy legyen ennek a honlapnak egy mottója, leírok egy történetet. Egyik éjjel majdnem hajnalig cseteltünk egy társunkkal, akivel - mint veletek - negyven éve nem láttuk egymást. Reggel 4 körül - amikor elbúcsúztunk egymástól - született ez a vers. Lehet, hogy a hangulat tett elfogulttá, de én nagyon meghatódtam...

Mottó 

* * *

Puszi és baráti ölelés kinek-kinek érdeme és igénye szerint -

Zalán Gyurika

Számláló:

Ezek most csak az 1966-os (Baranyai 18) évfolyam képei!

Akiket már megtaláltunk:  - kattints ide!

Akiket még keresünk: - kattints ide!

 

A következő képekre kattintva előjön az illető mostani képe - ha küldött -, arra kattintva pedig a beszámoló az elmúlt negyven évről. A lányoknál csak húszról...